Salmo de Davi. Cântico da dedicação da casa

1 Exaltar-te-ei, ó Senhor,

porque tu me exaltaste;

e não fizeste com que

meus inimigos

se alegrassem sobre mim.

2 Senhor meu Deus,

clamei a ti, e tu me saraste.

3 Senhor, fizeste subir a minha alma

da sepultura;

conservaste-me a vida

para que não descesse ao abismo.

4 Cantai ao Senhor,

vós que sois seus santos,

e celebrai a memória

da sua santidade.

5 Porque a sua ira dura

só um momento;

no seu favor está a vida.

O choro pode durar uma noite,

mas a alegria vem pela manhã.

6 Eu dizia na minha prosperidade:

Não vacilarei jamais.

7 Tu, Senhor, pelo teu favor

fizeste forte a minha montanha;

tu encobriste o teu rosto,

e fiquei perturbado.

8 A ti, Senhor, clamei,

e ao Senhor supliquei.

9 Que proveito há no meu sangue,

quando desço à cova?

Porventura te louvará o pó?

Anunciará ele a tua verdade?

10 Ouve, Senhor,

e tem piedade de mim;

Senhor, sê o meu auxílio.

11 Tornaste o meu pranto

em folguedo;

desataste o meu pano de saco,

e me cingiste de alegria,

12 Para que a minha glória

a ti cante louvores,

e não se cale.

Senhor, meu Deus,

1 Dávid zsoltára. Templomszentelési ének. 2 Magasztallak Uram, hogy felemeltél engem, és nem engedted, hogy ellenségeim örüljenek rajtam. 3 Uram, Istenem, hozzád kiáltottam, és te meggyógyítottál engem! 4 Uram, felhoztad a Seolból az én lelkemet, fölélesztettél a sírbaszállók közül. 5 Zengedezzetek az Úrnak, ti hívei! Dicsőítsétek szent emlékezetét. 6 Mert csak pillanatig tart haragja, de élethossziglan jóakarata; este bánat száll be hozzánk, reggelre öröm. 7 Azt mondtam azért én jó állapotomban: Nem rendülhetek meg soha. 8 Uram, jókedvedből erősséget állítottál föl hegyemre; de elrejtéd orczádat, és megroskadtam. 9 Hozzád kiáltok, Uram! Az én Uramnak irgalmáért könyörgök! 10 Mit használ vérem, ha sírba szállok? Dicsér-e téged a por; hirdeti-é igazságodat? 11 Hallgass meg, Uram, könyörülj rajtam! Uram, légy segítségem! 12 Siralmamat vígságra fordítottad, leoldoztad gyászruhámat, körülöveztél örömmel. 13 Hogy zengjen néked és el ne hallgasson felőled a dicséret: Uram, én Istenem, örökké dicsőítlek téged.