Ao mestre de canto, segundo a melodia "Não destruas". Hino de Davi, quando fugia de Saul, na caverna

1 Tem misericórdia de mim, ó Deus, tem misericórdia de mim,

porque a minha alma confia em ti;

e à sombra das tuas asas me abrigo,

até que passem

as calamidades.

2 Clamarei ao Deus altíssimo,

ao Deus que

por mim tudo executa.

3 Ele enviará desde os céus,

e me salvará do

desprezo daquele que procurava devorar-me.

(Selá.) Deus enviará a sua misericórdia

e a sua

verdade.

4 A minha alma está entre leões,

e eu estou

entre aqueles que estão abrasados,

filhos dos homens,

cujos dentes são lanças e flechas,

e a sua língua espada afiada.

5 Sê exaltado, ó Deus, sobre os céus;

seja a tua glória

sobre toda a

terra.

6 Armaram uma rede aos meus passos;

a minha alma está abatida.

Cavaram uma cova diante de mim,

porém eles mesmos caíram no meio dela.

(Selá.)

7 Preparado está o meu coração,

ó Deus, preparado está o meu coração;

cantarei,

e darei louvores.

8 Desperta, glória minha; despertai, saltério e harpa;

eu mesmo despertarei

ao romper da alva.

9 Louvar-te-ei, Senhor, entre os povos;

eu te

cantarei entre as

nações.

10 Pois a tua misericórdia é grande até aos céus,

e a tua verdade

até às nuvens.

11 Sê exaltado, ó Deus, sobre os céus;

e seja a tua glória

sobre toda a

terra.

1 Az éneklőmesternek az altashétre; Dávid miktámja; mikor Saul elől a barlangba menekült. 2 Könyörülj rajtam, oh Isten könyörülj rajtam, mert benned bízik az én lelkem; és szárnyaid árnyékába menekülök, a míg elvonulnak a veszedelmek. 3 A magasságos Istenhez kiáltok; Istenhez, a ki jót végez felőlem. 4 Elküld a mennyből és megtart engem: meggyalázza az engem elnyelőt. Szela. Elküldi Isten az ő kegyelmét és hűségét. 5 Az én lelkem oroszlánok között van, tűzokádók között fekszem; emberek között, a kiknek foguk dárda és nyilak, nyelvök pedig éles szablya. 6 Magasztaltassál fel az egek felett, oh Isten! Mind az egész földön legyen a te dicsőséged! 7 Hálót készítettek lábaimnak, lelkem meggörnyedett; vermet ástak én előttem, de ők estek abba. Szela. 8 Kész az én szívem, oh Isten, kész az én szívem; hadd énekeljek és zengedezzek! 9 Serkenj fel én dicsőségem, serkenj fel te lant és hárfa, hadd költsem fel a hajnalt! 10 Hálát adok néked, én Uram, a népek között, és zengedezek néked a nemzetek között. 11 Mert nagy az egekig a te kegyelmed, és a felhőkig a te hűséged. 12 Magasztaltassál fel az egek felett, oh Isten! Mind az egész földön legyen a te dicsőséged!