Salmo de Davi quando fugia de Absalão, seu filho

1 Senhor, como se têm multiplicado

os meus adversários!

São muitos os que

se levantam contra mim.

2 Muitos dizem da minha alma:

Não há salvação

para ele em Deus. (Selá.)

3 Porém tu, Senhor,

és um escudo para mim,

a minha glória,

e o que exalta a minha cabeça.

4 Com a minha voz

clamei ao Senhor,

e ouviu-me desde

o seu santo monte. (Selá.)

5 Eu me deitei e dormi;

acordei, porque o Senhor

me sustentou.

6 Não temerei dez milhares

de pessoas que se puseram

contra mim e me cercam.

7 Levanta-te, Senhor!

Salva-me, Deus meu;

pois feriste a todos os meus inimigos

nos queixos;

quebraste os dentes aos ímpios.

8 A salvação vem do Senhor;

sobre o teu povo

seja a tua bênção. (Selá.)

1 Dávid zsoltára; fia, Absolon elől való futásakor. 2 Uram! mennyire megsokasodtak ellenségeim! sokan vannak a reám támadók! 3 Sokan mondják az én lelkem felől: Nincs számára segítség Istennél, Szela. 4 De te, oh Uram! paizsom vagy nékem, dicsőségem, az, a ki felmagasztalja az én fejemet. 5 Felszóval kiálték az Úrhoz, és ő meghallgata engemet, az ő szentsége hegyéről. Szela. 6 Én lefekszem és elalszom; felébredek, mert az Úr támogat engem. 7 Nem félek sok ezernyi néptől sem, a mely köröskörül felállott ellenem. 8 Kelj fel Uram, tarts meg engem Istenem, mert te verted arczul minden ellenségemet; a gonoszok fogait összetörted. 9 Az Úré a szabadítás; legyen a te népeden a te áldásod. Szela.