Ao mestre de canto. Salmo didático de Davi, quando Doegue, edomita, foi contar a Saul que Davi tinha ido à casa de Abimeleque

1 Por que te glorias na malícia,

ó homem poderoso?

Pois a bondade

de Deus permanece

continuamente.

2 A tua língua intenta o mal,

como uma

navalha amolada,

traçando enganos.

3 Tu amas mais o mal do que o bem,

e a mentira mais do que o falar a retidão.

(Selá.)

4 Amas todas as palavras

devoradoras, ó língua

fraudulenta.

5 Também Deus te destruirá para sempre;

arrebatar-te-á e arrancar-te-á da tua habitação,

e desarraigar-te-á

da terra dos viventes.

(Selá.)

6 E os justos o verão, e temerão:

e se rirão dele, dizendo:

7 Eis aqui o homem que não pôs em Deus a sua fortaleza,

antes confiou

na abundância das suas riquezas,

e se

fortaleceu na sua

maldade.

8 Mas eu sou como a oliveira verde na casa de Deus;

confio na

misericórdia de

Deus para sempre,

eternamente.

9 Para sempre te louvarei,

porque tu o fizeste,

e esperarei no teu nome,

porque é bom diante

de teus santos.

1 Az éneklőmesternek; Dávid tanítása; 2 Mikor az Idumeus Dóeg eljött és hírt vitt Saulnak, és ezt mondá néki: Dávid az Akhimélek házába ment be. 3 Mit dicsekedel gonoszságban, oh te magabíró? Az Istennek kegyelme szüntelen való! 4 Nyelved ártalmakon elmélkedik, s olyan mint az éles olló, te álnokságnak mestere! 5 Szereted a gonoszt inkább, hogy nem a jót, és a hazugságot inkább, mint igazságot szólni. Szela. 6 Szeretsz minden ártalmas beszédet, és az álnok nyelvet. 7 Meg is ront az Isten téged, teljesen eltakarít, kigyomlál téged a te hajlékodból, és kiszaggat téged az élők földéről. Szela. 8 És látják ezt az igazak, és félnek, és nevetnek rajta: 9 Ímé az a férfiú, a ki nem Istent fogadta erősségévé, hanem az ő gazdagságának sokaságában bízott, és ereje az ő gonoszságában volt! 10 Én pedig mint zöldelő olajfa Isten házában, bízom Isten kegyelmében mind örökkön örökké. 11 Áldlak téged örökké, hogy így cselekedtél; nevedben remélek, mert jóságos vagy, a te híveid előtt.