De Davi

1 A ti, Senhor,

levanto a minha alma.

2 Deus meu, em ti confio,

não me deixes confundido,

nem que os meus inimigos

triunfem sobre mim.

3 Na verdade,

não serão confundidos

os que esperam em ti;

confundidos serão

os que transgridem

sem causa.

4 Faze-me saber

os teus caminhos, Senhor;

ensina-me as tuas veredas.

5 Guia-me na tua verdade,

e ensina-me,

pois tu és o Deus

da minha salvação;

por ti estou esperando todo o dia.

6 Lembra-te, Senhor,

das tuas misericórdias

e das tuas benignidades,

porque são desde a eternidade.

7 Não te lembres dos pecados

da minha mocidade,

nem das minhas transgressões;

mas segundo a tua misericórdia,

lembra-te de mim,

por tua bondade,

Senhor.

8 Bom e reto é o Senhor;

por isso ensinará o caminho

aos pecadores.

9 Guiará os mansos em justiça

e aos mansos ensinará

o seu caminho.

10 Todas as veredas do Senhor

são misericórdia e verdade

para aqueles que guardam

a sua aliança e os seus testemunhos.

11 Por amor do teu nome, Senhor,

perdoa a minha iniquidade,

pois é grande.

12 Qual é o homem

que teme ao Senhor?

Ele o ensinará no caminho

que deve escolher.

13 A sua alma pousará no bem,

e a sua semente

herdará a terra.

14 O segredo do Senhor

é com aqueles que o temem;

e ele lhes mostrará

a sua aliança.

15 Os meus olhos estão

continuamente no Senhor,

pois ele tirará os meus pés da rede.

16 Olha para mim,

e tem piedade de mim,

porque estou solitário e aflito.

17 As ânsias do meu coração

se têm multiplicado;

tira-me dos meus apertos.

18 Olha para a minha aflição

e para a minha dor,

e perdoa todos os meus pecados.

19 Olha para os meus inimigos,

pois se vão multiplicando

e me odeiam com ódio cruel.

20 Guarda a minha alma, e livra-me;

não me deixes confundido,

porquanto confio em ti.

21 Guardem-me a sinceridade

e a retidão,

porquanto espero em ti.

22 Redime, ó Deus, a Israel

de todas as suas angústias.

1 Dávidé.

Hozzád emelem, Uram, lelkemet! 2 Istenem, benned bízom; ne szégyenüljek meg; ne örüljenek rajtam ellenségeim. 3 Senki se szégyenüljön meg, a ki téged vár; szégyenüljenek meg, a kik ok nélkül elpártolnak tőled. 4 Útjaidat, Uram, ismertesd meg velem, ösvényeidre taníts meg engem. 5 Vezess engem a te igazságodban és taníts engem, mert te vagy az én szabadító Istenem, mindennap várlak téged. 6 Emlékezzél meg, Uram, irgalmasságodról és kegyelmedről, mert azok öröktől fogva vannak. 7 Ifjúságomnak vétkeiről és bűneimről ne emlékezzél meg; kegyelmed szerint emlékezzél meg rólam, a te jóvoltodért, Uram! 8 Jó és igaz az Úr, azért útba igazítja a vétkezőket. 9 Igazságban járatja az alázatosokat, és az ő útjára tanítja meg az alázatosokat. 10 Az Úrnak minden útja kegyelem és hűség azoknak, a kik szövetségét és bizonyságait megtartják. 11 A te nevedért, Uram, bocsásd meg bűnömet, mert sok az. 12 Kicsoda az, a ki féli az Urat? Megmutatja annak az útat, a melyet válaszszon. 13 Annak lelke megmarad a jóban, és magzatja örökli a földet. 14 Az Úr bizodalmas az őt félőkhöz, és szövetségével oktatja őket. 15 Szemeim mindenha az Úrra néznek, mert ő húzza ki a tőrből lábamat. 16 Tekints reám és könyörülj rajtam, mert árva és szegény vagyok. 17 Eláradtak szívemnek szorongásai, nyomorúságaimból szabadíts meg engem. 18 Lásd meg szegénységemet és gyötrelmemet; bocsásd meg minden bűnömet. 19 Lásd meg ellenségeimet, mert megsokasodtak, és gyilkos gyűlölséggel gyűlölnek engem. 20 Őrizd meg lelkemet és szabadíts meg engem; ne szégyenüljek meg, hogy benned bíztam. 21 Ártatlanság és becsület védelmezzenek meg engem, mert téged várlak. 22 Mentsd ki, Isten, Izráelt minden bajából.