Ao mestre de canto, segundo a melodia "O lírio do testemunho". Hino de Davi para ensinar. Quando lutou contra os sírios da Mesopotâmia e de Zobá, e quando Joabe, regressando, derrotou doze mil edomitas, no vale do Sal

1 Ó Deus, tu nos rejeitaste,

tu nos espalhaste, tu te indignaste;

oh, volta-te

para nós.

2 Abalaste a terra, e a fendeste;

sara as suas fendas,

pois ela treme.

3 Fizeste ver ao teu povo coisas árduas;

fizeste-nos beber

o vinho

do atordoamento.

4 Deste um estandarte aos que te temem,

para o arvorarem no alto,

por causa da verdade. (Selá.)

5 Para que os teus amados sejam livres,

salva-nos com a

tua destra,

e ouve-nos;

6 Deus falou na sua santidade;

eu me regozijarei,

repartirei a Siquém e medirei o vale de Sucote.

7 Meu é Gileade, e meu é Manassés;

Efraim é a força da minha cabeça;

Judá é o

meu legislador.

8 Moabe é a minha bacia de lavar;

sobre Edom lançarei o meu sapato;

alegra-te, ó

Filístia,

por minha causa.

9 Quem me conduzirá

à cidade forte? Quem me guiará

até Edom?

10 Não serás tu, ó Deus,

que nos tinhas rejeitado? Tu, ó Deus,

que não saíste com os nossos exércitos?

11 Dá-nos auxílio na angústia,

porque vão é o socorro do homem.

12 Em Deus faremos proezas;

porque ele é que

pisará os nossos inimigos.

1 Az éneklőmesternek a susanheduthra, Dávidnak tanító miktámja; 2 Mikor harczolt a mesopotámiai szirusokkal és a czóbai szirusokkal; és visszafordult Joáb és megverte az Edomitákat a Sóvölgyben, tizenkétezeret. 3 Isten, elvetettél minket, elszélesztettél minket; megharagudtál, hozz vissza minket! 4 Megrendítetted ez országot, ketté szakasztottad; építsd meg romlásait, mert megindult. 5 A te népeddel nehéz dolgokat láttattál: bódító borral itattál minket. 6 Adtál a téged félőknek zászlót, melyet felemeljenek az igazságért. Szela.

7 Hogy megszabaduljanak a te kedveltjeid: segíts jobboddal és hallgass meg minket! 8 Az ő szent helyén mondotta Isten: Örvendezek, kiosztom Sikemet és kimérem a Szukkót völgyét: 9 Enyim Gileád és enyim Manasse, Efraim az én fejemnek oltalma: Júda az én törvény-rendelőm. 10 Moáb az én mosdómedenczém, Edomra vetem az én sarumat; te Filisztea nékem örülj! 11 Kicsoda vezet engem az erős városba? Kicsoda kisért el Edomig engem? 12 Nem te-é, oh Isten, a ki megvetettél minket, s nem vonultál ki, oh Isten, a mi seregeinkkel? 13 Segíts ki minket a nyomorúságból, mert emberi segítség hiábavaló. 14 Istennel győzedelmet nyerünk, s ő tapodja el ellenségeinket.