Ao mestre de canto. Salmo de Davi

1 Livra-me, ó Senhor,

do homem mau;

guarda-me do homem violento,

2 Que pensa o mal no coração;

continuamente se ajuntam

para a guerra.

3 Aguçaram as línguas

como a serpente;

o veneno das víboras está

debaixo dos seus lábios. (Selá.)

4 Guarda-me, ó Senhor,

das mãos do ímpio;

guarda-me do homem violento;

os quais se propuseram

transtornar os meus passos.

5 Os soberbos armaram-me

laços e cordas;

estenderam a rede

ao lado do caminho;

armaram-me laços corrediços.

(Selá.)

6 Eu disse ao Senhor:

Tu és o meu Deus;

ouve a voz das minhas súplicas,

ó Senhor.

7 Ó Deus o Senhor,

fortaleza da minha salvação,

tu cobriste a minha cabeça

no dia da batalha.

8 Não concedas, ó Senhor,

ao ímpio os seus desejos;

não promovas o seu mau propósito,

para que não se exalte. (Selá.)

9 Quanto à cabeça dos que me cercam,

cubra-os a maldade

dos seus lábios.

10 Caiam sobre eles brasas vivas;

sejam lançados no fogo,

em covas profundas,

para que se não tornem

a levantar.

11 Não terá firmeza na terra

o homem de má língua;

o mal perseguirá o homem violento

até que seja desterrado.

12 Sei que o Senhor sustentará

a causa do oprimido,

e o direito do necessitado.

13 Assim os justos louvarão

o teu nome;

os retos habitarão

na tua presença.

1 Az éneklőmesternek, Dávid zsoltára. 2 Szabadíts meg engem, Uram, a gonosz embertől; a zsarnok férfitól védj meg engemet! 3 A kik gonoszt gondolnak szívökben, és minden nap háborút kezdenek. 4 Nyelvöket élesítik, mint a kígyó; áspiskígyó mérge van ajkaik alatt. Szela. 5 Ments meg, oh Uram, a gonosz kezétől; a zsarnok férfitól védj meg engemet! A kik megejteni szándékoznak lépéseimet. 6 Tőrt hánytak elém titkon a kevélyek és köteleket; hálót terítettek ösvényem szélére, hurkokat vetettek elém! Szela. 7 Mondám az Úrnak: Istenem vagy te! Hallgasd meg Uram könyörgésem szavát! 8 Én Uram, Istenem, szabadításom ereje: fedezd be fejemet a háború napján! 9 Ne add meg Uram, a mit a gonosz kíván; rossz szándékát ne segítsd elő, mert felfuvalkodik! Szela. 10 A körültem ólálkodóknak fejét borítsa be ajkaiknak átka. 11 Eleven szenek hulljanak reájok; tűzbe vesse őket, örvényekbe, fel ne keljenek! 12 A nyelves ember meg ne maradjon e földön; a zsarnok embert űzze a veszedelem, míg nyaka szakad. 13 Tudom, hogy felfogja az Úr a szegények ügyét, a nyomorultaknak jogát. 14 Csak az igazak magasztalják a te nevedet, s orczád előtt lakoznak az igazságosak.