Salmos 137

He Tangi o te Iwi Īharaira kei te Manene

1 I te taha o ngā wai o Papurōna –

noho ana tātou i reira, āe, tangi ana tātou,

i a tātou i mahara ai ki Hiona.

2 Whakairia ake e tātou ā tātou hāpa

ki runga ki ngā wirou i waenganui o reira.

3 Nō te mea i tono i reira te hunga nāna tātou i herehere ki ētahi waiata i a tātou,

me te hunga nāna tātou i tūkino i tono mai he hari i a tātou, i mea mai,

"Waiatatia mai ki a mātou tētahi o ngā waiata o Hiona!"

4 Me pēhea mātou ka waiata ai i te waiata a Ihowā

i te whenua tauhou?

5 Ki te wareware ahau ki a koe, e Hiruhārama,

kia wareware tōku ringa matau ki tāna mahi.

6 Ki te kore ahau e mahara ki a koe,

kia piri tōku arero ki tōku ngao,

ki te kore ahau e whakanui i Hiruhārama

ki runga ake i tāku mea i tino hari ai.

7 E Ihowā, maharatia ngā tama a Ēroma

i te rā o Hiruhārama,

tā rātou meatanga, "Whakahoroa! Whakahoroa,

ā taea rawatia anō tōna tūranga!"

8 E te tamāhine o Papurōna, meāke nei whakangaromia,

ka hari te tangata e utua ai koe

mō tāu i mea ai ki a mātou!

9 Ka hari te tangata e hopu ana,

e tā ana i āu mea nohinohi ki runga ki te kōhatu!

A babiloni foglyok keserve

1 Babilon folyóvizeinél, ott ültünk és sírtunk, mikor a Sionról megemlékezénk. 2 A fűzfákra, közepette, oda függesztettük hárfáinkat, 3 Mert énekszóra nógattak ott elfogóink, kínzóink pedig víg dalra, mondván: Énekeljetek nékünk a Sion énekei közül! 4 Hogyan énekelnők az Úrnak énekét idegen földön?! 5 Ha elfelejtkezem rólad, Jeruzsálem felejtkezzék el rólam az én jobbkezem! 6 Nyelvem ragadjon az ínyemhez, ha meg nem emlékezem rólad; ha nem Jeruzsálemet tekintem az én vígasságom fejének! 7 Emlékezzél meg, Uram, az Edom fiairól, a kik azt mondták Jeruzsálem napján: Rontsátok le, rontsátok le fenékig! 8 Babilon leánya, te pusztulóra vált! Áldott legyen a ki megfizet néked gonoszságodért, a melylyel te fizettél nékünk! 9 Áldott legyen, a ki megragadja és sziklához paskolja kisdedeidet!