Salmos 35

He Īnoi mō te Rapunga Utu

Nā Rāwiri.

1 E ngana, e Ihowā, ki te hunga e tohe ana ki ahau;

whawhaitia te hunga e whawhai nei ki ahau.

2 Kia mau ki te whakangungu rākau, ki te puapua;

whakatika hei āwhina mōku.

3 Unuhia te tao, āraia te ara

o te hunga e whai nei i ahau;

kī mai ki tōku wairua,

"Ko ahau tōu whakaoranga."

4 Kia whakamā, kia numinumi te hunga

e whai ana kia whakamatea ahau;

kia whakahokia ki muri,

kia whakapōauautia te hunga

e whakatakoto ana i te kino mōku.

5 Kia rite rātou ki te pāpapa e pūhia ana e te hau;

kia āia haeretia e te anahera a Ihowā.

6 Kia pōuri tō rātou ara, kia pāhekeheke;

kia whāia rātou e te anahera a Ihowā.

7 Kāhore hoki he rawa i hunā ai e rātou te poka o tā rātou kupenga mōku;

he mea keri takekore kia mate ai ahau.

8 Kia rokohanga pōauautia ia e te ngaromanga;

kia mau anō ko ia i tāna kupenga i huna ai,

kia taka ia ki taua tino ngaromanga.

9 Ā, ka koa tōku wairua ki a Ihowā,

ka hari ki tāna whakaoranga.

10 Ka kī katoa ōku wheua,

"E Ihowā, ko wai te rite mōu,

mō te kaiwhakaora o te iti

i te tangata e kaha ake ana i a ia,

āe, o te iti, o te rawakore i tōna kaipāhua?"

11 Whakatika ana ngā kaiwhakapae teka;

whakawākia ana ahau mō ngā mea kīhai nei ahau i mātau atu.

12 Utua ana e rātou tāku pai ki te kino,

ā, whakatupu pani ana tōku wairua.

13 Tēnā ko ahau, i a rātou e mate ana,

he kahu taratara tōku,

waikauwere ana tōku wairua, kīhai i kai;

ā, hoki mai ana tāku īnoi ki tōku uma.

14 Ko tōku āhua me te mea he hoa ia, he teina nōku;

kūpapa noa iho ahau,

ānō he tangata e tangi ana ki tōna whaea.

15 I tōku paheketanga ia koa ana rātou, huihui ana;

huihui ana ngā tāngata kino noa iho hei hoariri mōku,

kīhai anō ahau i mōhio, haehae ana rātou i ahau,

kīhai hoki i mutu.

16 Rite tonu ki ngā kaiwhakakata o ngā hākari,

tetēā ana ō rātou niho ki ahau.

17 E te Ariki, kia pēhea te roa o tāu titiro kau mai?

Whakaorangia tōku wairua i ā rātou whakangaromanga,

tāku e aroha nei, i ngā raiona.

18 Ka whakawhetai ahau ki a koe i roto i te whakaminenga nui,

ka whakamoemiti ki a koe i roto i te iwi maha.

19 Kei hari pokanoa ki ahau ōku hoariri;

kei whakakini te kanohi o te hunga e kino noa ana ki ahau.

20 Ehara hoki tā rātou i te kōrero mō te rangimārie;

heoi kei te whakatakoto kupu tinihanga rātou

mō te hunga āta noho o te whenua.

21 Inā, hāmama ana ō rātou māngai ki ahau,

e kī ana, "Ha, ha,

kua kite tō mātou kanohi!"

22 Kua kite koe, e Ihowā; kaua rā e wahangū,

e te Ariki, kei matara i ahau.

23 Oho ake, e ara ki te whakarite i tōku whakawā,

ki tāku tautohe, e tōku Atua, e tōku Ariki.

24 Kia rite ki tōu tika te whakarite mōku,

e Ihowā, e tōku Atua:

kei koa anō rātou ki ahau.

25 Kei mea rātou i roto i ō rātou ngākau,

"Ha, ko tā mātou tēnā i pai ai."

Kei mea rātou, "Kua horomia ia e tātou."

26 Kia whakamā, kia numinumi ngātahi,

te hunga e koa ana ina hē ahau;

kia whakakākahuria ki te whakamā, ki te numinumi,

te hunga e whakakake ana ki ahau.

27 Kia hāmama i te hari,

kia koa te hunga e pai ana ki tāku mahi tika;

āe, kia mea tonu,

"Kia whakanuia a Ihowā

e whakapai nei ki te ora o tāna pononga."

28 Ā, ka kōrerotia e tōku arero tāu mahi tika,

me te whakamoemiti ki a koe i te rā roa.

Könyörgés rosszakaratú ellenségektől való szabadulásért

1 Dávidé.

Perelj Uram a velem perlőkkel; harczolj a velem harczolókkal. 2 Ragadj paizst és vértet, és kelj föl segítségemre. 3 Szegezz dárdát és rekeszd el üldözőim útját, mondd lelkemnek: Én vagyok segítséged. 4 Szégyen, gyalázat érje azokat, a kik lelkemet keresik; vettessenek hátra és piruljanak, a kik vesztemet koholják. 5 Legyenek olyanok, mint a polyva a szél előtt; az Úrnak angyala verdesse őket. 6 Legyen útjok sötét, csuszamlós, s az Úrnak angyala kergesse őket. 7 Mert ok nélkül vetették elém titkon vont hálójokat, és ok nélkül ástak vermet az én lelkemnek. 8 Érje őt romlás váratlanul, fogja meg hálója, a melyet kivetett, essék belé a veszedelembe. 9 Az én lelkem pedig vigad majd az Úrban, örvendezve szabadításában. 10 Minden tetemem ezt mondja majd: Kicsoda olyan, mint te, Uram?! A ki megszabadítod a nyomorultat a nála erősebbtől, a szegényt és szűkölködőt az ő megrablójától. 11 Erőszakos tanúk állnak elő; azt kérdezik tőlem, a miről nem tudok. 12 Jóért roszszal fizetnek meg nékem, megrabolják lelkemet. 13 Pedig én az ő betegségökben gyászba öltöztem, bőjttel gyötörtem lelkemet, imádságom kebelemre vissza-vissza szállt. 14 Mintha barátom, testvérem volna, úgy jártam-keltem érte; mintha anyámat siratnám, úgy jártam bútól meghajolva: 15 Ők pedig örültek az én bukásomon és összegyűltek; összegyűltek ellenem a rágalmazók, tudtom nélkül gyaláztak és nem nyugodtak, 16 Ingyenélők léha csúfkodásai közt fogaikat vicsorgatva rám. 17 Oh Uram, meddig nézed? Szabadítsd meg lelkemet tombolásaiktól, az oroszlánkölyköktől az én egyetlenemet. 18 Dicsérlek a nagy gyülekezetben, az erős nép között magasztallak téged. 19 Ne örüljenek rajtam az én hazug ellenségeim, méltatlan gyűlölőim se hunyorgassanak rám. 20 Mert nem beszélnek békességet, hanem a kik békességesek e földön, azok ellen álnok dolgokat koholnak. 21 Föltátották rám szájokat, azt mondták: Haha! Haha! Látta a szemünk. 22 Láttad, oh Uram – ne hallgass, oh Uram; ne légy távol tőlem! 23 Serkenj föl, ébredj ítéletemre, oh Uram, Istenem, az én ügyemért. 24 Ítélj meg engem a te igazságod szerint, oh Uram, Istenem, hogy ne öröljenek rajtam! 25 Ne mondhassák szívökben: Örülj mi lelkünk! Ne mondhassák: Elnyeltük őt! 26 Szégyenüljenek meg, piruljanak együttesen, a kik bajomnak örülnek; szégyen és gyalázat borítsa be őket, a kik felfuvalkodtak ellenem. 27 Vigadjanak és örüljenek, a kik kivánják az én igazságomat, hadd mondják mindenkor: Nagy az Úr, a ki kivánja az ő szolgájának békességét. 28 Az én nyelvem pedig hirdetni fogja a te igazságodat, a te dicsőségedet minden napon.