He Whakamoemiti me te Kupu Tūturu i te Pēhinga
Ki te tino kaiwhakatangi: Aratakiti. He Mikitama. Nā Rāwiri, i tōna rerenga i a Haora i a ia nei i roto i te ana.
1 Tohungia ahau, e te Atua, tohungia ahau,
e whakawhirinaki ana hoki tōku wairua ki a koe;
āe, ka piri ahau ki raro ki te taumarumarutanga o ōu pākau,
kia pahemo rā anō ēnei mate.
2 Ka karanga ahau ki te Atua, ki te Runga Rawa,
ki te Atua e oti ai āku mea katoa.
3 Ka ungā mai e ia he kaiwhakaora mōku i te rangi,
ina tāwai te tangata e mea ana kia horomia ahau. Hera
Ka ungā mai e te Atua tāna mahi tohu me tōna pono.
4 Kei waenganui tōku wairua i ngā raiona;
e takoto ana ahau i waenganui i te hunga e kāia ana e te ahi;
i ngā tama hoki a te tangata, he tao nei ō rātou niho,
he pere, he hoari koi anō ō rātou arero.
5 Kia whakanuia koe, e te Atua, ki runga ake i ngā rangi;
hei runga atu i te whenua katoa tōu korōria.
6 Kua whakatakotoria e rātou he kupenga mō ōku takahanga,
kua piko tōku wairua;
kua keria e rātou he poka ki tōku aroaro,
ā, taka iho ko rātou anō ki roto. Hera
7 Pūmau tonu tōku ngākau, e te Atua,
pūmau tonu tōku ngākau;
ka waiata ahau, āe, ka hīmene ahau.
8 E ara, e tōku korōria!
E ara, e te hātere, e te hāpa;
ka ara wawe anō ahau.
9 Ka whakamoemiti ahau ki a koe, e te Ariki, i waenganui i ngā iwi;
ka hīmene ki a koe i waenganui i ngā tauiwi.
10 He nui hoki tāu mahi tohu, ā tutuki noa ki ngā rangi,
me tōu pono ā tutuki noa ki ngā kapua.
11 Kia whakanuia koe, e te Atua, ki runga i ngā rangi;
hei runga i te whenua katoa tōu korōria.
Dávid segítségért könyörög. Isten jóságának dicsérete
1 Az éneklőmesternek az altashétre; Dávid miktámja; mikor Saul elől a barlangba menekült. 2 Könyörülj rajtam, oh Isten könyörülj rajtam, mert benned bízik az én lelkem; és szárnyaid árnyékába menekülök, a míg elvonulnak a veszedelmek. 3 A magasságos Istenhez kiáltok; Istenhez, a ki jót végez felőlem. 4 Elküld a mennyből és megtart engem: meggyalázza az engem elnyelőt. Szela. Elküldi Isten az ő kegyelmét és hűségét. 5 Az én lelkem oroszlánok között van, tűzokádók között fekszem; emberek között, a kiknek foguk dárda és nyilak, nyelvök pedig éles szablya. 6 Magasztaltassál fel az egek felett, oh Isten! Mind az egész földön legyen a te dicsőséged! 7 Hálót készítettek lábaimnak, lelkem meggörnyedett; vermet ástak én előttem, de ők estek abba. Szela. 8 Kész az én szívem, oh Isten, kész az én szívem; hadd énekeljek és zengedezzek! 9 Serkenj fel én dicsőségem, serkenj fel te lant és hárfa, hadd költsem fel a hajnalt! 10 Hálát adok néked, én Uram, a népek között, és zengedezek néked a nemzetek között. 11 Mert nagy az egekig a te kegyelmed, és a felhőkig a te hűséged. 12 Magasztaltassál fel az egek felett, oh Isten! Mind az egész földön legyen a te dicsőséged!