Salmos 88

He Tangi mō te Āwhina

He waiata, he hīmene mā ngā tama a Koraha. Ki te tino kaiwhakatangi: Maharata Reanoto. He Makiri nā Hemana Eterahi.

1 E Ihowā, e te Atua o tōku whakaoranga,

he tangi tāku ki tōu aroaro i te ao, i te pō,

2 kia tae atu tāku īnoi ki tōu aroaro;

whakatītahatia mai tōu taringa ki tāku tangi.

3 Kua kī hoki tōku wairua i te pōuri,

ā, e whakatata ana tōku ora ki te rēinga.

4 Kua taua tahitia ahau me te hunga e heke ana ki te rua;

e rite ana ahau ki te tangata kāhore ōna āwhina!

5 I makā ki waenga i ngā tūpāpaku,

me he tangata i patua e takoto ana i te urupā,

kāhore nei e maharatia e koe i muri;

he mea momotu kē rātou nā tōu ringa.

6 Kua whakatakotoria ahau e koe ki te rua i raro riro,

ki te pōuri, ki ngā rire.

7 E pēhia ana ahau e tōu riri,

e pākia ana hoki e koe ki āu ngaru katoa. Hera

8 Kua whakamataratia atu e koe ōku hoa kia tawhiti i ahau;

kua meinga ahau e koe hei mea whakarihariha ki a rātou;

kua uakina mai ahau, ā, kāhore e puta ki waho;

9 kua hē tōku kanohi i te tangihanga.

E karanga ana ahau ki a koe, e Ihowā,

i ngā rā katoa, kua totoro hoki ōku ringa ki a koe.

10 Tērā rānei koe e mahi merekara ki ngā tūpāpaku?

E ara koia te hunga kua mate ki te whakamoemiti ki a koe? Hera

11 Ka kauwhautia rānei tōu aroha i roto i te urupā?

Tōu pono i roto i te ngaromanga?

12 E mātauria koia āu mea whakamīharo i roto i te pōuri,

tōu tika i te whenua o te warewaretanga?

13 Ko ahau ia kua karanga ki a koe, e Ihowā;

ā, i te ata ka tae atu tāku īnoi ki tōu aroaro.

14 He aha, e Ihowā, i pangā ai tōku wairua e koe?

He aha i huna ai tōu mata ki ahau?

15 Nō tōku tamarikitanga ake anō i pākia ai ahau,

i whakahemohemo ai; i ahau e pēhia ana e āu whakawehi,

ka pororaru noa iho.

16 I tika tōu riri nui mā runga i ahau;

kua haukotia ahau e āu mea whakawehi.

17 Ānō he wai rātou ki te karapoti i ahau i te rā roa nei;

hui tahi rātou ki te taiāwhio i ahau.

18 Kua wehea e koe kia tawhiti atu i ahau te hoa hei aroha mai,

me ōku hoa ki roto ki te pōuri.

Könyörgés a kemény kisértésben és halálos veszedelemben

1 Ének. A Kóráh fiainak zsoltára. Az éneklőmesternek a Mahalath-lehannóthra. Az Ezrahita Hémán tanítása. 2 Uram, szabadításomnak Istene! Nappal kiáltok, éjjelente előtted vagyok: 3 Jusson elődbe imádságom, hajtsad füled az én kiáltozásomra! 4 Mert betelt a lelkem nyomorúságokkal, és életem a Seolig jutott. 5 Hasonlatossá lettem a sírba szállókhoz; olyan vagyok, mint az erejevesztett ember. 6 A holtak közt van az én helyem, mint a megölteknek, a kik koporsóban feküsznek, a kikről többé nem emlékezel, mert elszakasztattak a te kezedtől. 7 Mély sírba vetettél be engem, sötétségbe, örvények közé. 8 A te haragod reám nehezedett, és minden haboddal nyomtál engem. Szela. 9 Elszakasztottad ismerőseimet tőlem, útálattá tettél előttök engem; berekesztettem és ki nem jöhetek. 10 Szemem megsenyvedett a nyomorúság miatt; kiáltalak téged Uram minden napon, hozzád terjengetem kezeimet. 11 Avagy a holtakkal teszel-é csodát? Felkelnek-é vajjon az árnyak, hogy dicsérjenek téged? Szela. 12 Beszélik-é a koporsóban a te kegyelmedet, hűségedet a pusztulás helyén? 13 Megtudhatják-é a sötétségben a te csodáidat, és igazságodat a feledékenység földén? 14 De én hozzád rimánkodom, Uram, és jó reggel elédbe jut az én imádságom: 15 Miért vetsz el hát Uram engem, és rejted el orczádat én tőlem? 16 Nyomorult és holteleven vagyok ifjúságomtól kezdve; viselem a te rettentéseidet, roskadozom. 17 Általmentek rajtam a te búsulásaid; a te szorongatásaid elemésztettek engem. 18 Körülvettek engem, mint a vizek egész napon; együttesen körülöveztek engem. 19 Elszakasztottál tőlem barátot és rokont; ismerőseim a – setétség.