Salmos 90

Te Mutungakore o te Atua me te Kopītanga o te Tangata

He īnoi nā Mohi, nā te tangata a te Atua.

1 E te Ariki, ko koe tō mātou nohoanga

i ngā whakatupuranga katoa.

2 Kāhore anō i whānau noa ngā maunga,

kāhore i hangā e koe te whenua me te ao,

ko koe te Atua nō tua whakarere ā ake tonu atu.

3 E whakahokia ana e koe te tangata kia mongamonga noa,

ā, e mea ana, "E hoki, e ngā tama a te tangata."

4 Ki tāu titiro hoki, he rite ngā tau kotahi mano

ki te rā onanahi, kua pahure atu nei,

ki te mataaratanga hoki i te pō.

5 Me te mea nā te waipuke tāu kāhakinga i a rātou,

he moe rātou;

i te ata ānō he tarutaru e tupu ana;

6 i te ata e tupu ana, e pihi ana;

i te ahiahi kua kotia, kua maroke.

7 Kua hemo nei hoki mātou i tōu riri;

ka ohorere hoki i tōu āritatanga.

8 Kua makā e koe ō mātou kino ki tōu aroaro,

ō mātou mea huna ki te mārama o tōu mata.

9 Ka pau ō mātou rā katoa, me te riri anō koe;

hemo ake ō mātou tau ānō he kōrero e kōrerotia ana.

10 Ko ngā rā o ō mātou tau e whitu tekau tau;

ā, ki te whai kaha, ka waru tekau tau;

heoi he mahi māuiui, he pōuri tō rātou kaha;

ka hohoro hoki te hātepea atu, ā, ka rere atu mātou.

11 Ko wai te mātau ana ki te kaha o tōu riri?

Rite pū ki te wehi ki a koe tōu riri.

12 Ākona mātou ki te tatau i ō mātou rā,

kia anga ai te ngākau ki te whakaaro.

13 Hoki mai, e Ihowā, kia pēhea ake te roa?

Ā, kia puta kē he whakaaro mōu ki āu pononga.

14 Kia nā mātou i te ata i tāu mahi tohu;

kia hari ai mātou, kia koa ai, i ō mātou rā katoa.

15 Whakaharitia mātou, kia rite ki ngā rā i whakawhiua ai mātou e koe,

ki ngā tau i kite ai mātou i te kino.

16 Kia puta mai tāu mahi ki āu pononga,

me tōu korōria ki ā rātou tamariki.

17 Ā, hei runga i a mātou te ātaahua o Ihowā, o tō mātou Atua;

whakapūmautia anō ki a mātou te mahi a ō mātou ringa,

āe rā, te mahi a ō mātou ringa, whakapūmautia e koe.

NEGYEDIK KÖNYV

Isten örökkévalósága, a bűnös ember mulandósága. Könyörgés kegyelemért

1 Mózesnek, az Isten emberének imádsága.

Uram, te voltál nékünk hajlékunk nemzedékről nemzedékre! 2 Minekelőtte hegyek lettek és föld és világ formáltaték, öröktől fogva mindörökké te vagy Isten. 3 Te visszatéríted a halandót a porba, és ezt mondod: Térjetek vissza embernek fiai! 4 Mert ezer esztendő annyi előtted, mint a tegnapi nap, a mely elmúlt, és mint egy őrjárási idő éjjel. 5 Elragadod őket; olyanokká lesznek, mint az álom; mint a fű, a mely reggel sarjad; 6 Reggel virágzik és sarjad, és estvére elhervad és megszárad. 7 Bizony megemésztetünk a te haragod által, és a te búsulásod miatt megromlunk! 8 Elédbe vetetted a mi álnokságainkat; titkos bűneinket a te orczádnak világa elé. 9 Bizony elmúlik minden mi napunk a te bosszúállásod miatt; megemésztjük a mi esztendeinket, mint a beszédet. 10 A mi esztendeinknek napjai hetven esztendő, vagy ha feljebb, nyolczvan esztendő, és nagyobb részök nyomorúság és fáradság, a mely gyorsan tovatünik, mintha repülnénk. 11 Ki tudhatja a te haragodnak erejét, és a te félelmetességed szerint való bosszúállásodat? 12 Taníts minket úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk. 13 Térj vissza Uram! meddig késel? és könyörülj a te szolgáidon. 14 Jó reggel elégíts meg minket a te kegyelmeddel, hogy örvendezzünk és vígadjunk minden mi időnkben. 15 Vidámíts meg minket a mi nyomorúságunk napjaihoz képest, az esztendőkhöz képest, a melyekben gonoszt láttunk. 16 Láttassék meg a te műved a te szolgáidon, és a te dicsőséged azoknak fiain. 17 És legyen az Úrnak, a mi Istenünknek jó kedve mi rajtunk, és a mi kezünknek munkáját tedd állandóvá nékünk, és a mi kezünknek munkáját tedd állandóvá!