Te Īnoi a te Tangata e Mate ana
Ki te tino kaiwhakatangi. He hīmene nā Rāwiri.
1 Ka hari te tangata e whakaaro ana ki te rawakore;
e whakaorangia ia e Ihowā i te rā o te hē.
2 Mā Ihowā ia e tiaki, e whakaora;
ka whakaharitia ia i runga i te whenua.
E kore anō e tukua e koe ki ngā hiahia o ōna hoariri.
3 Mā Ihowā ia e whakakaha, i a ia e whakaruhi ana i runga i te moenga:
māu anō e whakapai katoa tōna moenga i a ia e mate ana.
4 I mea ahau, "E Ihowā, tohungia ahau;
rongoātia tōku wairua; kua hara hoki ahau ki a koe."
5 He kino te kōrero a ōku hoariri mōku, e mea ana,
"Āhea rānei ia mate ai, pirau ai tōna ingoa?"
6 Ā, ki te haere mai ia kia kite i ahau, ka kōrero horihori ia;
e āmi ana tōna ngākau i te kino māna;
i tōna putanga ki waho, kōrerotia ana e ia.
7 E kōmuhumuhu ana mōku te hunga katoa e kino ana ki ahau;
e whakatakoto ana i te kino mōku.
8 E ai tā rātou, "E piri ana te mate kino ki a ia;
ā, ka takoto nei ia, heoi anō tōna aranga ake."
9 Āe, ko tōku hoa ake anō, i whakawhirinaki ai ahau,
i kai nei i tāku taro, kua hiki ake tōna rekereke ki ahau.
10 Ko koe ia, e Ihowā, kia aroha ki ahau;
ā, whakaarahia ahau, kia utua ai rātou e ahau.
11 Nā konei ahau i mātau ai e pai ana koe ki ahau,
nō te mea kāhore tōku hoariri e whakamanamana ki ahau.
12 Ko ahau ia, ko koe e whakamau ake ana i ahau i runga i tōku ngākau tapatahi;
e whakatū ake ana hoki i ahau ki tōu aroaro ake tonu atu.
13 Kia whakapaingia a Ihowā, te Atua o Īharaira
inamata riro anō, ake tonu atu anō hoki.
Āmine, āe Āmine.
Betegségben való panaszkodás kárörvendő ellenségek és hűtlen barátok miatt
1 Az éneklőmesternek; Dávid zsoltára. 2 Boldog, a ki a nyomorultra gondol; a veszedelem napján megmenti azt az Úr. 3 Az Úr megőrzi azt és élteti azt; boldog lesz e földön, és nem adhatod oda ellenségei kivánságának. 4 Az Úr megerősíti őt az ő betegágyán; bármilyen az ágya, megkönnyíted betegségében. 5 Én azt mondtam: Uram kegyelmezz nékem, gyógyítsd meg lelkemet, mert vétkeztem ellened! 6 Ellenségeim rosszat mondanak felőlem: Mikor hal meg és vész ki a neve? 7 Ha látogatni jön be valaki, hiábavalóságot beszél; szíve álnokságot gyűjt össze magának, kimegy az utczára és beszél. 8 Minden gyűlölőm együtt suttog reám, gonoszat koholnak ellenem: 9 Istennek átka szállott ő reá, s mivelhogy benne fekszik, nem kél fel többé! 10 Még az én jóakaróm is, a kiben bíztam, a ki kenyeremet ette, fölemelte sarkát ellenem. 11 De te Uram, könyörülj rajtam és emelj föl engemet, hadd fizessek meg nékik! 12 Abból tudom meg, hogy kedvelsz engemet, ha ellenségem nem ujjong felettem; 13 Engem pedig feddhetetlenségemben támogatsz, és színed elé állatsz mindenha. 14 Áldott az Úr, Izráelnek Istene öröktől fogva mindörökké. Ámen, ámen!