Te Īnoi a tētahi e Noho Manene ana
1 E te Atua, whakaritea tāku whakawā,
whakatikaia āku kōrero ki te iwi atuakore;
whakaorangia ahau
i te tangata tinihanga e mahi nei i te hē.
2 Ko koe hoki te Atua o tōku kaha;
he aha ahau ka pangā nei e koe?
He aha ahau ka haere pōuri ai
i te tūkino a te hoariri?
3 Tukua mai tōu mārama me tōu pono
hei ārahi i ahau;
hei kawe i ahau ki tōu maunga tapu,
ki ōu tapenākara.
4 Ā, ka haere ahau ki te āta a te Atua,
ki te Atua, ki tōku hari nui;
āe, ka whakamoemiti ki a koe,
e te Atua, e tōku Atua, i runga i te hāpa.
5 He aha koe i piko ai, e tōku wairua?
He aha koe i ohorere ai i roto i ahau?
Tūmanako ki te Atua;
tērā anō ahau e whakawhetai ki a ia,
ko te ora nei ia o tōku mata, ko tōku Atua.
Folytatás
1 Ítélj meg engem oh Isten! és oltalmazd meg ügyemet az irgalmatlan nemzetség ellen; az álnok és hamis embertől szabadíts meg engem. 2 Hiszen te vagy oltalmam Istene, miért vetettél hát meg engemet? Miért kell gyászban járnom ellenség háborgatása miatt? 3 Küldd el világosságodat és igazságodat, azok vezessenek engem; vigyenek el a te szent hegyedre és hajlékaidba. 4 Hadd menjek be Isten oltárához, vígasságos örömömnek Istenéhez, és hadd dicsérjelek téged cziterával, Isten, én Istenem! 5 Miért csüggedsz el lelkem, miért nyughatatlankodol bennem? Bízzál Istenben, mert még hálát adok én néki, az én szabadítómnak és Istenemnek.