Salmos 143

He Īnoi mō te Āwhina

He hīmene nā Rāwiri.

1 E Ihowā, whakarongo ki tāku īnoi,

kia tītaha mai tōu taringa ki āku īnoi;

whakahokia mai he kupu ki ahau

i runga i tōu pono, i runga i tōu tika.

2 Ā, kaua e anga e whakawā ki tāu pononga;

ki tāu titiro hoki kāhore tētahi mea ora e tika.

3 Kua tūkinotia hoki tōku wairua e te hoariri,

patua iho e ia tōku ora ki raro ki te whenua;

meinga ana ahau e ia kia noho i ngā wāhi pōuri,

kia rite ki ngā tūpāpaku onamata.

4 Nā reira i ngaro ai tōku wairua i roto i ahau;

mōtī rawa tōku ngākau i roto i ahau.

5 E mahara ana ahau ki ngā rā onamata;

e whakaaro ana ki āu mahi katoa,

e whakaaroaro ana ahau ki ngā meatanga a ōu ringa.

6 Totoro tonu atu ōku ringa ki a koe;

e hiainu ana tōku wairua ki a koe, ānō he whenua māuiui. Hera

7 Hohoro te whakahoki kupu mai ki ahau, e Ihowā;

ka hemo tōku wairua.

Kei hunā tōu mata ki ahau;

kei rite ahau ki te hunga e heke ana ki te poka.

8 Meinga kia rongo ahau ki tōu aroha i te ata;

e whakawhirinaki ana hoki ahau ki a koe.

Meinga kia mātau ahau ki te ara e haere ai ahau;

kua ara nei hoki tōku wairua ki a koe.

9 Whakaorangia ahau, e Ihowā, i ōku hoariri;

ka kuhu nei ahau ki roto ki a koe.

10 Whakaakona ahau ki te mea i tāu e pai ai;

ko koe hoki tōku Atua.

He pai tōu wairua;

ārahina ahau ki te whenua o te tika.

11 Whakahauorangia ahau, e Ihowā, he whakaaro ki tōu ingoa.

Whakaarohia tōu tika, ka whakaputa ake i tōku wairua i roto i te pōuri.

12 Aroha mai hoki, ā, hunā ōku hoariri;

whakangaromia katoatia anō ngā kaitūkino o tōku wairua;

he pononga hoki ahau nāu.

Könyörgés Isten szabadításáért és vezetéséért

1 Dávid zsoltára.

Uram, hallgasd meg könyörgésemet, figyelmezzél imádságomra; hűséged és igazságod szerint hallgass meg engemet. 2 Ne szállj perbe a te szolgáddal, mert egy élő sem igaz előtted! 3 Ímé, ellenség üldözi lelkemet, a földhöz paskolja éltemet; betaszít engem a sötétségbe a milyen a régen megholtaké! 4 Elcsügged bennem a lelkem, felháborodik bennem a szívem! 5 Megemlékezem a régi időkről, elgondolom minden te dolgodat; kezed munkáiról elmélkedem. 6 Feléd terjesztgetem kezeimet; lelkem, mint szomjú föld, úgy eped utánad. Szela. 7 Siess, hallgass meg engem Uram! Elfogyatkozik az én lelkem. Ne rejtsd el orczádat előlem, hogy ne legyek hasonló a sírba szállókhoz. 8 Korán hallasd velem kegyelmedet, mert bízom benned! Mutasd meg nékem az útat, melyen járjak, mert hozzád emelem lelkemet! 9 Szabadíts meg engem ellenségeimtől, Uram; hozzád menekülök! 10 Taníts meg engem a te akaratodat teljesítenem, mert te vagy Istenem! A te jó lelked vezéreljen engem az egyenes földön. 11 Eleveníts meg engem, Uram, a te nevedért; vidd ki lelkemet a nyomorúságból a te igazságodért! 12 És kegyelmedből rontsd meg ellenségeimet, és veszítsd el mindazokat, a kik szorongatják lelkemet; mert szolgád vagyok.