Salmos 63

Te Manako ki te Atua

He hīmene nā Rāwiri, i a ia i te koraha o Hūrā.

1 E te Atua, nōku koe Atua;

ka moata tāku rapu i a koe.

E hiainu ana tōku wairua ki a koe,

e hiahia ana ōku kikokiko ki a koe,

i te whenua maroke, ruha noa,

kāhore nei he wai.

2 Koia i titiro atu ai ahau ki a koe i te wāhi tapu,

kia kite ai i tōu kaha, i tōu korōria.

3 Pai atu tōu aroha i te ora;

mō reira ka whakamoemiti ōku ngutu ki a koe.

4 Inā, ka whakapai ahau ki a koe i ahau anō e ora nei;

ka totoro atu ōku ringa i runga i tōu ingoa.

5 Ka mākona tōku wairua, ānō i te hinu wheua, i te ngako,

ā, ka hari ōku ngutu ina whakamoemiti tōku māngai ki a koe.

6 Ina mahara ahau ki a koe i runga i tōku moenga,

ina whakaaro ki a koe i ngā mataaratanga o te pō.

7 Ko koe hoki tōku kaiāwhina;

nā, ka hari ahau ki te taumarumarutanga iho o ōu pākau.

8 Piri tonu tōku wairua ki a koe

e tautoko ake ana tōu matau i ahau.

9 Ko te hunga e whai ana i tōku wairua kia whakangaromia,

ka riro rātou ki ngā wāhi o raro rawa o te whenua.

10 Ka tukua atu rātou ki te kaha o te hoari;

hei wāhi rātou mā ngā pokiha.

11 Tēnā ko te kīngi, ka hari ia ki te Atua;

ka whakamanamana ngā tāngata katoa ko ia nei tā rātou oati;

ā, ka purua te māngai o te hunga katoa e kōrero teka ana.

Óhajtás Isten után és a szent hajlék után

1 Dávid zsoltára, mikor a Júda pusztájában volt. 2 Isten! én Istenem vagy te, jó reggel kereslek téged; téged szomjúhoz lelkem, téged sóvárog testem a kiaszott, elepedt földön, a melynek nincs vize; 3 Hogy láthassalak téged a szent helyen, szemlélvén a te hatalmadat és dicsőségedet. 4 Hiszen a te kegyelmed jobb az életnél: az én ajakim hadd dicsérjenek téged. 5 Áldanálak ezért életem fogytáig; a te nevedben emelném fel kezeimet. 6 Mintha zsírral és kövérséggel telnék meg lelkem, mikor víg ajakkal dicsérhet téged az én szájam! 7 Ha reád gondolok ágyamban: őrváltásról őrváltásra rólad elmélkedem; 8 Mert segítségem voltál, és a te szárnyaidnak árnyékában örvendeztem. 9 Ragaszkodik hozzád az én lelkem; a te jobbod megtámogat engem. 10 Azok pedig, a kik veszedelemre keresik lelkemet, a föld mélységeibe jutnak. 11 Szablya martalékaiul esnek el, és a rókáknak lesznek eledelei. 12 A király pedig örvendezni fog Istenben; dicséri őt mindaz, a ki ő reá esküszik; mert bedugatik a hazugok szája.