Te Korōria o te Atua me te Mana o te Tangata
Ki te tino kaiwhakatangi: Kititi. He hīmene nā Rāwiri.
1 E Ihowā, e tō mātou Ariki,
anō te nui o tōu ingoa i te whenua katoa!
Pakū ana i a koe tōu korōria ki runga ake i ngā rangi!
2 Ū pū i a koe te kaha o te māngai o ngā kōhungahunga,
o ngā mea ngote ū hei mea mō ōu hoariri,
hei pēhi mō te hoariri, mō te kairapu utu.
3 Ka titiro ahau ki āu rangi,
ki te mahi a ōu maihao,
ki te marama, ki ngā whetū,
i hangā nei e koe;
4 he aha te tangata i maharatia ai e koe,
te tama rānei a te tangata i tirohia ai ia e koe?
5 Nohinohi nei te wāhi i whakaititia iho ai ia e koe i te Atua,
karaunatia ana ia e koe ki te korōria, ki te hōnore.
6 Waiho iho e koe hei kīngi mō ngā mahi a ōu ringa;
kua waiho e koe ngā mea katoa i raro i ōna waewae;
7 ngā hipi katoa, ngā pūru,
me ngā kīrehe katoa o te pārae;
8 te manu o te rangi, me te ika o te moana,
e tere nei i ngā ara o ngā moana.
9 E Ihowā, e tō mātou Ariki,
anō te nui o tōu ingoa i te whenua katoa!
Istennek a teremtésben nyilvánuló nagysága. Az emberfiának alacsonysága és méltósága
1 Az éneklőmesternek a gittithre; Dávid zsoltára. 2 Mi Urunk Istenünk, mily felséges a te neved az egész földön, a ki az egekre helyezted dicsőségedet. 3 A csecsemők és csecsszopók szájával erősítetted meg hatalmadat a te ellenségeid miatt, hogy a gyűlölködőt és bosszúállót elnémítsd. 4 Mikor látom egeidet, a te újjaidnak munkáját; a holdat és a csillagokat, a melyeket teremtettél: 5 Micsoda az ember – mondom – hogy megemlékezel róla? és az embernek fia, hogy gondod van reá? 6 Hiszen kevéssel tetted őt kisebbé az Istennél, és dicsőséggel és tisztességgel megkoronáztad őt! 7 Úrrá tetted őt kezeid munkáin, mindent lábai alá vetettél; 8 Juhokat és mindenféle barmot, és még a mezőnek vadait is; 9 Az ég madarait és a tenger halait, mindent, a mi a tenger ösvényein jár. 10 Mi Urunk Istenünk, mily felséges a te neved az egész földön!