Salmos 116

He Whakawhetai mō te Whakaoranga i te Māuiui

1 E aroha ana ahau ki a Ihowā;

mōna i whakarongo ki tōku reo, ki āku īnoi.

2 I tahuri mai tōna taringa ki ahau;

mō reira ka karanga ahau ki a ia i ahau e ora ana.

3 I karapotia ahau e ngā whakawiringa a te mate;

mau pū ahau i ngā mamae o te rēinga,

i kite ahau i te pāwera, i te pōuri.

4 Nā, ko tāku karangatanga ki te ingoa o Ihowā:

"Tēnā rā, e Ihowā, whakaorangia tōku wairua!"

5 He atawhai a Ihowā, he tika;

āe, he aroha tō tātou Atua.

6 E tiakina ana e Ihowā te hunga kūware;

i whakaititia ahau, ā, nāna ahau i whakaora.

7 E hoki, e tōku wairua, ki tōu okiokinga;

kua atawhaitia hoki koe e Ihowā.

8 Nāu hoki tōku wairua i whakaora kei mate,

ōku kanohi kei whai roimata,

ōku waewae kei paheke.

9 Tērā ahau e hāereere i te aroaro o Ihowā

i te whenua o te ora.

10 I whakapono ahau, koia ahau i kōrero ai;

"He nui tōku whakawhiunga."

11 I mea ahau i tōku ohoreretanga,

"He teka kau ngā tāngata katoa."

12 He aha tāku e whakahoki ai ki a Ihowā

mō āna atawhainga katoa i ahau?

13 Ka mau ahau ki te kapu o te whakaoranga,

ka karanga ki te ingoa o Ihowā.

14 Ka whakamanā e ahau āku kupu taurangi ki a Ihowā

i te aroaro o tāna iwi katoa.

15 He mea utu nui ki tā Ihowā titiro

te matenga o tāna hunga tapu.

16 E Ihowā, he pono ko ahau tāu pononga;

ko ahau tāu pononga, ko te tama a tāu pononga wahine;

nāu i wewete ōku here.

17 Ka tukua e ahau te patunga tapu, arā te whakawhetai;

ka karanga ki te ingoa o Ihowā.

18 Ka whakamanā e ahau āku kupu taurangi ki a Ihowā,

āe, ki te aroaro o tāna iwi katoa,

19 ki ngā marae o te whare o Ihowā,

ki waenganui ōu, e Hiruhārama.

Whakamoemititia a Ihowā!

Hála és fogadástétel nagy veszélyből lett szabadulásért

1 Szeretem az Urat, mert meghallgatja esedezéseim szavát. 2 Mert az ő fülét felém fordítja, azért segítségül hívom őt egész életemben. 3 Körülvettek engem a halál kötelei, és a pokol szorongattatásai támadtak meg engem; nyomorúságba és ínségbe jutottam. 4 És az Úrnak nevét segítségül hívám: Kérlek Uram, szabadítsd meg az én lelkemet! 5 Az Úr kegyelmes és igaz, és a mi Istenünk irgalmas. 6 Az Úr megőrzi az alázatosokat; én ügyefogyott voltam és megszabadított engem. 7 Térj meg én lelkem a te nyugodalmadba, mert az Úr jól tett teveled. 8 Minthogy megszabadítottad lelkemet a haláltól, szemeimet a könyhullatástól és lábamat az eséstől: 9 Az Úr orczája előtt fogok járni az élőknek földén. 10 Hittem, azért szóltam; noha igen megaláztatott valék. 11 Csüggedezésemben ezt mondtam én: Minden ember hazug. 12 Mivel fizessek az Úrnak minden hozzám való jótéteményéért? 13 A szabadulásért való poharat felemelem, és az Úrnak nevét hívom segítségül. 14 Az Úr iránt való fogadásaimat megadom az ő egész népe előtt. 15 Az Úr szemei előtt drága az ő kegyeseinek halála. 16 Uram! én bizonyára a te szolgád vagyok; szolgád vagyok én, a te szolgáló leányodnak fia, te oldoztad ki az én köteleimet. 17 Néked áldozom hálaadásnak áldozatával, és az Úr nevét hívom segítségül. 18 Az Úr iránt való fogadásaimat megadom az ő egész népe előtt, 19 Az Úr házának tornáczaiban, te benned, oh Jeruzsálem! Dicsérjétek az Urat!